< Vissza a cikkekhez

in blog hu by | no comments

A hónap képe augusztus

Amikor a nyár derekán mindenki szabadságra és tengerpartra vágyik, amikor minden csatornán a bevándorlás, kivándorlás és menekült kérdés zúdul ránk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy tágabb környezetünk mennyi szépséggel vesz körül minket.

Párizs Notre Dame

Biztos vagyok abban, hogy akik jártak már életük során Párizsban azok nem hagyták ki a Notre Dame székesegyház meglátogatását. Elhelyezkedése, monumentalitása, részletgazdag díszítése senkit sem hagy hidegen.

A kint tomboló forróság és egy kedves barátom- aki új képet szeretne a nappalijába- kapcsán jutott eszembe ez a néhány évvel ezelőtt készült képem. Ahogy néztem és újra éltem az akkori benyomásaimat, nagyon mélyen megérintett. Nem feltétlenül a spiritualitás volt ami megragadta a képzeletemet, bár kétségkívül benne van a képben ez is. Sokkal inkább az a nyugalom, béke és áhítat amit akkor, ott abban a pillanatban éreztem- és érzek a mai napig is ha ránézek-fogott meg és késztetett arra, hogy megörökítsem ezt a pillanatot.

Spirituális pillanat

 

Az egyébként mindig nyüzsgő és fojtott beszédtől zsongó katedrális, ebben a kis szegletében megdermedt az idő. A festett üvegablakon beáradó fény színeinek varázslata, ahogy szinte képet fest a falra. A szobor mozdulata, mintha intene az ablak felé, mintha hívná be a fényt. Azt is mondhatnám áldott pillanat volt ez, és valószínűleg nem járok messze az igazságtól. Persze írhatjuk a véletlen számlájára is, hogy éppen akkor, ott jártam és sikerült elkapnom a látványt. Ki tudja miért történt?

De a képet nézve azt hiszem ez nem is olyan fontos, csak hagyom, hogy magával ragadjon újra és újra.

Címkék: , ,