< Vissza a cikkekhez

in blog hu, Fotóművészet by | no comments

“A barátság eltörli a távolságot”

Pálinka ásványvíz bor a három népszerű magyar ital

Ez a címe annak a Hanoi-ban rendezett fotókiállításnak, ahová az én képeimet is meghívták. És most akkor hulljon le a lepel arról, hogy mire is készültem már hónapok óta. Nagy megtiszteltetés ez nekem, hiszen én képviselhetem Magyarországot Vietnámban. A kiállítást a Magyar Kereskedőház partnere az SKC Consulting vietnámi irodájának vezetője szervezte. Egy vietnámi fotós Lê Lượng és az én munkáim kerültek fel a falra. A nagy sikerű megnyitón részt vett többek között, a Magyar-Vietnámi Baráti Társaság elnöke és vezetősége, a hanoi magyar konzul, a hanoi Magyar Nagykövetség kereskedelmi attaché-je, üzletemberek, ott élő magyarok. A kiállítás január 28-tól, február 13-ig látogatható. A megnyitóról több vietnámi újság, köztük a legnagyobb angol nyelvű napilap a Vietnam News, is beszámolt és a hivatalos állami tv csatorna, a VTV4 is készített beszámolót az eseményről. Ami  azért nem elhanyagolható, hiszen egy 80 milliós országról van szó. Eddig a “száraz” tények.

És most néhány gondolat a saját érzéseimről. Amikor másfél éve elhatároztam, hogy komolyabban is foglalkozom a fotóművészettel, akkor még csak az álmaiban szerepelt, hogy a világ másik szegletében legyen egy kiállításom. Mára ez valósággá vált.

Azt viszont mindig  fontosnak tartottam kiemelni, hogy a fotózásban  a történet szinte soha nem rólam szól. Mire gondolok? Más  művészektől eltérően nekünk fotográfiával foglakozóknak, mindig szükségünk van  a valóságra. Míg egy festő, rajzoló képes csak a fejében, gondolataiban, képzeletében létrejött világot megjeleníteni, addig mi a valóságot használjuk alapanyagnak. Ezt természetesen mi is alakíthatjuk, hogy megjelenjen az általunk elképzelt fotóalkotás, a kész mű, de éppen itt az ideje hogy a valóságban létezőről írjak, mert azt tartom fontosnak, hiszen nélküle az én sikerem sem létezne. Itt lehet szó emberekről, helyekről, dolgokról. A vietnámi kiállítás kapcsán viszont, most csak az emberekről szeretnék írni néhány gondolatot. Azokról akikről én úgy gondolom, hogy igazán fantasztikus dolgot művelnek hazánkban és mindenképpen fontos ezt ismernünk. Mert ahogy mondani szokás: Ezek a képek, nem jöhettek volna létre ha nincsenek Ők. És akkor most lássuk kikről is van szó.

Időrendi sorrendben talán könnyebb lesz.

Amikor a  felkérést megkaptam, a cél az volt, hogy a méltán híres magyar italokat és a csodálatos Budapestet jelenítsem meg a képeken.  Az italok: pálinka, bor, ásványvíz.

Pálinka ásványvíz bor a három népszerű magyar ital

Pálinka ásványvíz bor a három népszerű magyar ital

Szerencsés embernek mondhatom magam, hiszen a pálinka kapcsán már egy régebbi kiállításom alkalmával, volt szerencsém megismerni Berkes Gézát, aki a  Harmatrázó pálinkaház pálinkafőző mestere. A Harmatrázóról tudni kell, hogy Magyarország egyik legjobb prémium pálinkáját készíti (ha nem a legjobbat). A 2014. év II. legeredményesebb pálinkaháza lett az Övék, és  csak tavaly négy arany, egy ezüst és  két bronzérmet nyertek az italaik.  Tehát felhívtam Gézát és megkérdeztem megengedi e nekem, hogy tébláboljak pár órát náluk, néhány jó fotó reményében. Azonnal igent mondott, és ez azért nagy dolog mert nem akárkit enged be a szentélyébe. Bátorított is, hogy bármit fotózhatok, elmozdíthatok, odébb tehetek, és még az sem zavarta, hogy szétpakoltam a lámpáimat és, hogy három hatalmas táskával állítottam be hozzá. Felajánlotta, hogy igyak pár kupica pálinkát, hátha jobb képek készülnek majd. Én azonban nem éltem a lehetősséggel, mert a pálinkái olyan jók, hogy valószínűleg még ma is a csap alatt feküdnék és oda a kiállítás. Viszont a képek így is  nagyszerűek lettek. És nem utolsó sorban, szeretném megköszönni Boldoczki Pál tulajdonosnak is a bizalmat.

Alma a pohárban az almapálinka dicsérete

Alma a pohárban az almapálinka dicsérete

A második,  időrendben a noszvalyi Thummerer pincészet volt. Hogy nagyszerűségüket érzékeltessem,  őket teljesen ismeretlenül hívtam fel azzal, hogy mit is szeretnék. Majd több alakalom és találkozás során készítettem el a képeket. De sokkal fontosabb számomra, hogy igen remek, kedves embereket ismerhettem meg. Akikről talán nem túlzás ha azt mondom a kiváló bor készítésének és kultúrájának terjesztéséért élnek, és dolgoznak. Bizony sokszor eszembe jut, amikor külföldi borokat istenítenek magyar emberek,  hogy fogalmuk sincs a hazai borról, és arról a több évtizedes kemény munkáról amit a magyar borászok tettek, a borivás kultúrájának terjesztéséért, és a minőségi bor népszerűsítéséért. Tessék pótolni, van mit!  Aki ezek után jóba akar velem lenni, az ne emlegesse a spanyol, francia stb. borokat….

A Thummerer borok elsősorban Magyarország előkelő éttermeibe, szállodáiba jutnak el, valamint Belgiumba, Svájcba, Hollandiába, Németországba, Lengyelországba, Csehországba, Franciaországba is. Természetesen a borok egy része kapható a hazai kiskereskedelemben is.

Első látogatásom alkalmával, mivel az idő szorított, Thummerer Évával azt beszéltük meg, hogy a szürettel kéne kezdenem a fotózást. A dűlőbe érkezésemkor, nem más mint maga Thummerer Vilmos fogadott, és ez igen nagy megtiszteltetés volt számomra, hiszen az ő borai  hazai és nemzetközi borversenyeken is jelentős díjakat nyertek.

Szüret előtt szőlőfürt a tőkén

Szüret előtt szőlőfürt a tőkén

Mint a pincészet alapítója, Thummerer Vilmos, 1995-ben elnyerte az ÉV BORTERMELŐJE címet. A pincészet pedig 2011-ben elnyerte  AZ ÉV PINCÉSZETE díjat és az Országos Borversenyeken elért eredmények alapján MAGYARORSZÁG LEGEREDMÉNYESEBB  PINCÉSZETE címmel is büszkélkedhetnek.

Ezért csak reménykedtem abban, hogy magát a borászmestert is megismerhetem. Néha gondot is okozott számomra, hogy dolgozzak, vagy élvezzem “Vili Papa” társaságát, mert személyisége és történetei igen magával ragadóak. Ezek után már nem is csodálkozom azon, hogy borai ilyen fantasztikus eredményeket érnek el. Azt hiszem talán magából is “csepegtet” egy kicsit boraiba.

Hogy az egyik mottóját idézzem:  “Egy domb látványa szebb a szőlővel. Egy jó vacsora élménye mindig maradandóbb, ha jó borral társul. Egy társaság kapcsolata elmélyültebb, ha az együttlétet értő borozgatással teszik tartalmasabbá. Célunk, hogy boraink különlegesek legyenek, hogy a köztük lévő árnyalatnyi különbségeket érzékelni, értékelni tudó borbarátok, ínyencek is nálunk találják meg kedvenceiket.”

Ezután következhetett a pince fotózása, aminek része egy 100 éves tufa pince is. Viszont azt is tudni kell, hogy a világ legmodernebb technológiájával készítik itt a borokat, de hagyományos hordós érlelést is alkalmaznak, de a Thummerer borok nem csak a csúcstechnológiától olyan sikeresek, hanem a hozzáadott tudástól és tapasztalattól. Thummerer Vilmos elárulta nekem, hogy ha az adott éveben bizonyos szőlőfajtából nem lett megfelelő a termés, akkor abból már egyáltalán nem is készít bort. Tehát nem a profit mindenekelőtt, hanem a kiváló minőség a legfőbb cél. Nagy tisztelet illeti Őt ezért.

Végül a Thummerer Éva és férje Bucsek András mesterszakács vezette, Magtár fogadóban készítettem képeket. Itt egy borvacsorán vettem részt. A borvacsora egy olyan alkalom, ahol az évszak szerint válogatott ételek mellé, a hozzájuk illő borokat kóstolhatják meg a vendégek. A vacsora során Thummerer Éva kínálja, és mesél rengeteg információt a borokról, szőlőről, ami nem csoda hisz benne él. Azt hiszem a legjobb szomeliék sem tudják felvenni Évával a versenyt. Néha az volt az érzésem, hogy még a szőlőszemeket is személyesen ismeri. A borvacsorán olyan információkat is elmondott a borról, borkészítésről, amit még lexikonokban sem találhatunk meg. Tudása és borszeretete olyan kedves személyiséggel párosul, hogy számomra nagy öröm volt hallgatni Őt, és valószínűleg ezért volt az egész este folyamán olyan érzésem, mintha egy régi baráttal beszélgetnék.  November végén jártam itt, és ilyenkor Magyarországon hagyományosan a libahúsból készült ételek kerülnek az asztalra, így volt ez most is. Bucsek András mesterszakács remek ételeit, és az ehhez illő Thummerer borokat kóstolhatták végig a vendégek. Maga a fogadó egy családias, kedves hely ahol otthon érzi magát az ember, és a munkatársaik is barátságosak, érződik, hogy fontos nekik a vendég és büszkék arra, hogy Ők is Thummereréknék dolgoznak. Az ételek pedig isteniek voltak. Gasztro blogokon biztosan talál leírást róluk az, akit ez mélyebben is érdekel. Nagyszerű képeket készítettem a Magtár fogadóban is.

Utolsónak hagytam az Aquarius Aqua KFT ásványvíz palackozó céget, akik Magyarország egyik legnagyobb ásványvíz gyártó cége, Ők gyártják a híres Veritas Gold többszörös ITQI díjas prémium ásványvizet, de említhetem a mindannyiunk asztalán megtalálható Aquarius vizeiket is. Itt egy nagy gyárról, és több csarnokról van szó. Ahhoz képest, hogy mennyire féltem az itteni fotózástól, nagyon megindult a művészi fantáziám. Rengeteg téma volt itt, így hozzájuk kétszer is visszamentem.  Köszönöm nekik a bizalmat és a lehetőséget. El kell mondanom, hogy őket is ismeretlenül kerestem fel, nem volt egyszerű dolgom elérni a megfelelő személyt, de maximális segítőkészséget és jóindulatot kaptam tőlük. A cég egyik vezetője Benedek Péter fogadott, és végigvezetett a területen. Előzőleg a cég méretéből azt gondoltam, hogy egy cégvezetőnek nincs ideje arra, hogy foglalkozzon egy fotós kívánságaival. Ehhez képest Ő személyesen fogadott és mutatta meg a gyárat. Sokat mesélt a cégről, a gyártási folyamatról, és a beszélgetés alatt végig érezni lehetett, hogy ennek a gyárnak minden négyzetcentiméterét úgy ismeri, mint a saját tenyerét. De ami talán nem meglepő, bár Magyarországon nem szokványos, hogy munkatársairól többször is  elismerően beszélt. Megtudtam tőle azt is, hogy ők az egyetlen 100%-ban magyar tulajdonú ásványvíz gyártó cég. Ami azért is nagy szó, mert ők nem az idetelepülő külföldi tőke segítségével, hanem a napi fáradtságos, kemény munkával érték el ezt a sikert.

PET palackok sorakoznak a futószalagon címkézésre várva

PET palackok sorakoznak a futószalagon címkézésre várva

Ők mindannyian példaképként szolgálnak számomra, mert Ők rá a bizonyíték, hogy saját erőből, kitartással, kemény munkával igenis sikereket és kiváló eredményeket lehet elérni, még Magyarországon is.

Halászbástya A hires budapesti halászbástya a kék órában

Halászbástya A híres budapesti Halászbástya a kék órában

Ennek a bejegyzésnek végére pedig a legfontosabbat kell megemlítsem: Köszönet a vietnámi közönségnek a meleg, baráti fogadtatásért, és hogy teljesülhet a kiállítás címében lévő mondat: A barátság eltörli a távolságot/ Friendship erases distance

Címke: , , , , , , , , , , , , , , ,